2014. január 26., vasárnap
Közös lakás, közös ház vagyonmegosztáskor, válóper előtt
Ügyfél szemmel nézve az új Ptk. a közös lakás használatának
szabályait részletesen rendezi, ezekből minden írásunkban csak ízelítőt
kívánunk adni, mivel a személyes körülmények kiértékelését, az egyezség
lehetőségeinek személyes feltárását (TFKKE mediáció) nem pótolhatja
egyetlen rövid ismertető sem.
Ki ne hallott volna olyan perekről, ahol a felelőtlen
házastárs kötelezettségvállalása a másik fél tudta nélkül történt meg
egy házasságban.
Utólag a bíróság a vétlen házastárs felelősségét megállapítja törvényi vélelem alapján.
Ezekben a perekben a jóhiszemű tudatlanságot éppen a törvényi vélelem
tette szinte bizonyíthatatlanná – ez kihatott az egyezségek
lehetőségeire is.
Az új Pt. Negyedik könyv VIII. fejezete tartalmaz rendelkezést arra,
hogy a közös lakással való házastársi rendelkezés (pl. szerződéses
adásvétel stb.) a házastárs hozzájárulását vélelmezni nem lehet.
Nehéz a kiút – házassági életközösség megszűnése és vagyonmegosztás.
Korszerű, Európában elterjedt az előzetes, házasság előtti
szerződéssel rendelkezni a későbbi házasság megszűnése különböző
eseteire.
Ezeknek a szerződéseknek a nehézsége, a későbbi gond abból fakadt,
hogy a szerződést az ingatlanok cseréjénél, új ingatlan vételénél már
nem módosították.
Egyértelműen rendelkezik az új Ptk., amikor azt fogalmazza
meg, hogy ha a házasság előtt létrehozott szerződés tartalma kiterjed
szövegezésében egy meglévő ingatlan helyébe lépő ingatlanra – csak akkor
vehető figyelembe a házassági életközösség megszakadásánál az új
ingatlanra.
Megnő a házasság előtti mediáció, a rövidebb alkalmakkal megoldható házasság előtti vagyonrendező mediáció szerepe.
Egyezségek szakértelemmel való létrehozása, leegyszerűsíti a későbbi
okiratszerkesztést, mivel a szándékok a mediátori egyezségben
nyilvánosak és felvállaltak a házasságra lépők részéről!